„Zacher Gábor toxikológus szerint ez a szerencsétlenség is tanulságul szolgálhat,
hogy mennyire nem vagyunk felkészülve egy kémiai katasztrófára. Mint mondta,
nem emlékszik arra, hogy akár csak az elmúlt tíz évben lett volna olyan katasztrófa-
gyakorlat, ahol kémiai balesetet szimuláltak volna.
A vörösiszap 13,5 pH-értékû anyag, amely több fémet is tartalmazhat: alumíniumot,
szilicíumot, nátriumot, magnéziumot, vas-oxidot, kalciumot, vanádium-oxidot. Ezeknek a
fémeknek erõs a maró hatásuk, ami nagyon kellemetlen, ha a bõrrel érintkezik. A toxikológus
szerint akkor van nagyobb gond, ha 10 százalék fölötti a maró hatás, ilyenkor nem csak
helyi tünetekkel kell számolni, ez már képes megváltoztatni a szervezet pH-értékét, ami akár
a vörösvértestek széteséséhez vezethet, de veseelégtelenséget is okozhat. A fémtermelés
hatással lehet az immunrendszerre is, fogékonnyá téve a szervezetet a különféle betegségekre
– s ez a hatás nem azonnal jelentkezik, hanem napokkal késõbb.
A toxikológus szerint az anyag belélegezése nem jelent nagy kockázatot, mivel kevésbé
párolog. A bõrrel való közvetlen érintkezést kell elkerülni, de amennyiben már megtörtént a
baj, tiszta vízzel mihamarabb le kell mosni az iszapot.” (www.hvg.hu)
2020. Augusztus 18.