Amikor a kérés és a felajánlás egybeesik

Amikor a kérés és a felajánlás egybeesik

Viszonylag ritkán esik meg egy humanitárius szervezet életében, hogy a felajánlás és a segítségkérés egymáshoz közeli időpontra esnek. Volt már ilyen tapasztalatunk, melyet akár nevezhetnénk véletlennek is, de mi nem hisszük, hogy ez létezik. Inkább szeretjük isteni gondviselésnek nevezni.

Történt pár héttel ez előtt, hogy egy partner szervezet jelezte: egy autista gyermekét egyedül nevelő édesanyának szüksége van egy hűtőre, mert a régi már a végét járja. Az édesanya nincs könnyű helyzetben. Elhelyezkedni nem tud, mert bár gyermeke fejlesztésre jár, a nap egy részére nem tud felügyeletet biztosítani, így munkát sem tud vállalni. Nehéz anyagi körülmények között élnek, ami nem engedi meg, hogy nagyobb értékű háztartási gépet vásároljanak. Amikor a kérés beérkezett, még nem igazán volt ötlet arra vonatkozólag, hogyan segítsünk, mivel raktáron általában nincsenek háztartási gépeink.

Nem telt el kettő nap, és egy lelkes támogatónk jelezte: egy használt, de jó állapotban lévő hűtőt tud felajánlani. A kérdés, hogy tudjuk-e használni valamire? Természetesen! - hangzott a válasz. A hűtőt sikeresen leszállítottuk és átadtuk az édesanyának, aki elmondta, hogy előző nap végleg feladta a régi hűtő. Jókor, jó helyen. Reméljük lesz még ilyen tapasztalatban részünk.